OROK TORVENYEK - Natalia de Lemeny Makedonova

A Fényből fogadtatott 2018. február 10-én

Láttam ahogy engem hét magasztos lény, hét őr vett körül, akik világos energiájukkal és felettem kitárt karjukkal védőpajzsot alkottak az olyan hatásokkal szemben, melyek megpróbálnák zavarni ezt a közvetítést.

Egy kis idő múlva megjelent előttem Natália asszony - Szvanhilda képe. Láttam őt ahogy nyugodtan állt, és az öléből ragyogó fény áradt ki. Tudtam, hogy ez egy kisgyerek - Imanuel, akinek éppen meg kellett születnie.

De aztán valami szürkésfekete masszát vettem észre, amint forgószélként nagy sebeséggel köröz Natália asszony - Szvanhilda körül úgy egy méterre tőle. Ebből a sötét anyagból rusnya lények sziluettjei léptek elő, az egyház részéről pedig negatív energetikai hatás nyilvánult meg. Agresszív módon Natália asszony - Szvanhilda közelébe próbáltak férkőzni, hogy ártsanak neki és a gyermeknek is.

Ám mindkettőjüket védte egy felülről jövő ragyogó energiasugár. Láttam ahogy teljesen bele voltak merülve a fényoszlopba, amihez semmi tisztátalan nem közelíthetett, mert elégett volna. Aztán azt láttam, hogy a kisgyerek ragyogó fény formájában emelkedett felfelé az energiasugárban, ahol négy fenséges lény vette őt a védelme alá. Karjukban tartották őt, és mosolyogtak az éppen megszületett kisfiú – Imanuel fölött.

Egy újabb kép tárult fel előttem. Láttam ahogy két autó frontálisan egymásnak ütközik, és az egyik, amelyben Natália asszony - Szvanhilda, a kis Imanuel anyja utazott, félre lökődött. A következő pillanatban egy űrhajó jelent meg fölötte, amelyből energiasugár áradt ki lefelé a kocsira. Láttam Natália asszonyt - Szvanhildát ahogy finomanyagú testében a sugár belsejében állt, és fokozatosan felemeltetett az űrhajóba.

Megpillantottam az arcát, láthatóan zavarban volt attól, ami éppen történt vele. De egy pillanattal később a hajó fedélzetén találta magát, ahol már várta őt négy magasztos lény, akiktől átvette gyermekét - Imanuelt. Arca felragyogott, és egész lényét öröm töltötte el. Egyszerre csak egy nagy, templomszerű helységben találta magát, melyben az oszlopsor egészen a boltíves mennyezetig ért. Karjában gyermekével a távoli oltár felé lépkedett. Mindkét oldalon tisztelettel és hálával teli magasztos lények sokadalma fogadta őket. Az oltár előtt már várta őket az Igazság Szelleme - Abdrushin, a kis Imanuel apja. Szvanhilda az ő oldalára állt, és közösen tartották karjukban a kisfiút. A kis Imanuel fölötti örömük mosolyt csalt az arcukra.

Kisvártatva olyan fény árasztotta el őket, mely áthatolt a templom kupoláján, magasan az oltár fölött. A kisfiúra eső fénysugár még jobban felerősítette az ő ragyogását, ami megvilágította a környező teret. Láttam ahogy ebben sugárban a kisfiú fokozatosan felemeltetik egészen az isteni Grál-várba, ahol őt Imanuel király és Elizabeth őskirálynő vette át. Karjukban tartották őt, mint Abdrushin és Szvanhilda, amikor még velük volt. Öröm árasztotta el a Vár egész környékét.

Röviddel ezután az az ötletem támadt, hogy megkérdezem mi történt a kis Imanuellel az idő teltével, hol található ennyi évvel megszületése után. Erre azonnal megpillantottam egy szőke fiatalembert, enyhén hullámos vállig érő hajjal, amint Imanuel király és Elizabeth őskirálynő mellett áll. Kezében hosszú kardot tartott, harcra készen, elszántan szembe szállni az ellenséggel.

Aztán megjelent egy fénysugár, mely leereszkedett a templomba, ahol az Igazság Szelleme - Abdrushin és Szvanhilda működött. Kialakult ugyanaz az energiakapcsolat, ami végbevitte az akkor még kisgyerek Imanuel felvitelét az isteni Grál-várba. Láttam, ahogy az ifjú lassan leereszkedik a fénysugárban a mélységbe, egészen a finomanyagúság határáig, ahol őt már örömmel várták.

Aztán még rákérdeztem a nagy megtisztítás menetére, hogyan és mikor kezdődik el a végkifejlete. Csak néhány kép vetítődött elém a Földön végbemenő katasztrófákról. Láttam egy nagy földdarabot, mely leszakadt, és elsüllyedt az óceánban. Ez Kalifornia államot érintette az Egyesült Államok nyugati részén. A szárazföld egy másik részét Észak-Európában, Nagy-Britannia területén elárasztotta a víz. Érzékeltem a vulkánok kitöréseit, a földrengéseket és az emberek rémült arcát. Megkérdeztem, hogy mindez mikor következik be. Erre megjelent Abdrushin arca néhányszor ismételve e szavakat:

Készüljetek fel! Készüljetek fel! Készüljetek fel! ...

Továbbra is megengedtetett számomra, hogy vételi állapotban maradjak, ezért rákérdeztem az Örök törvények című könyvre és ennek terjesztésére.

Ezt követően megjelent előttem Natália asszony - Szvanhilda könyve a legújabb formájában. Sötét térben lebegett, és úgy világított mint egy csillag az égen. Egyszerre kelet felé fordult és lefelé dőlt. A fordulat közben megnyílt a belseje, ahonnan ragyogó fénysugarak törtek elő, melyek Oroszország és a környező országok területét érintették. Láttam ahogy az egész területen fokozatosan kis fényecskék gyulladnak ki, egyik a másik után. Ezek olyan emberek voltak, akik eddig szellemileg aludtak, és a könyv életre keltette szellemüket.

Továbbá láttam, hogy a könyv lassan nyugat felé fordul, és ragyogó sugarait Szlovákia és Európa területére veti. Aztán egy másik könyv jelent meg mellette, még ragyogóbb. Ez volt Az Igazság Fényében – Grál-üzenet című mű Abdrushintól. Ez a könyv is teljesen szétnyílt, és a belsejéből még erősebb ragyogás tört elő fehér fény formájában, mely a vonzás törvénye által magához vonzotta az Örök törvények c. könyvet egészen addig, míg egybe nem olvadtak. Végül csak Abdrushin művét láttam lebegni, mely ereje egész teljében ragyogó fénysugarakat szórt Európára és fokozatos forgással az egész Földre is.